Eljött az idei augusztus, hamarosan kezdődik az olimpia, közeleg a 20-i tűzijáték, aztán a tanév előtti izgalmak. Ám mi már most is tele vagyunk olyan emlékekkel, melyeket csak egy igazi Tánctábor-lakó mondhat magáénak! Idén is együtt tölthettünk egy röpke hetet a Balaton csücskén, és ez nem is múlt el nyomok nélkül…
HÉTFŐ

Hétfő van és már tombolunk |
|
Mint minden rendes táborozás, ez is a Déli pályaudvaron kezdődött. Pontosabban a Keszthelyre induló vonaton. Az utazásban elfáradt táncosokat Robi várta a keszthelyi állomáson, s a mindenki által jól ismert sípszóval köszöntötte őket. A megérkezést a regisztrálás, azt pedig az eligazítás követte a tornateremben. Robi nagy beleéléssel ismertette a heti programot, persze a világon senki sem figyelt rá, hisz mindenki az új arcokkal és az étterem fellelhetőségével volt elfoglalva… :-) Idén talán rekordot is döntöttünk, hiszen több mint 170-en gyűltünk össze.

Játék a nevekkel az Ismerkedési Esten |
|
A délután a szobák elfoglalásával, kipakolással, a csapatok kialakításával és az első táncórával telt, egészen az Ismerkedési Est kezdetéig. Hogy jobban megismerkedjünk egymással, egy kis játék következett a nevekkel, amit Kelemen Erika különleges Salsa oktatása követett. Erika és segítői – Kolos és Szilvi – egy kicsit újragondolták a táncot és érdekes Samba elemekkel tarkították. Miután mindenki elsajátította az új figurákat, valaki ráhasalt a villanykapcsolóra, és felcsendült a tábor első Chachája. Elkezdődött a buli…

Tetőfokon a hangulat |

...és most hogyan fogjam a mikrofont? |

Salsa tanítás |
KEDD

A strechinget idén Kelemen Erika vezette |
|
Nincsen tábor Robi nélkül… és nincsen Robi síp nélkül. Naná, hogy nem hagyta aludni a hajnalig partyzó táncosokat, korán reggel kisípolt mindenkit a fűre… Reggeli után a stretching következett, ahol néhányan még az álmot dörzsölgették a szemükből, vagy napoztak a pálya szélén. Ha valakinek ez még nem lett volna elég, rögtön ezután kezdődtek a tábor táncórái egyszerre öt teremben.

Egy, két, há’ lépj előre! |
|
Az izzadást, ebédet szieszta követte, egészen az edzésekig. Idén sem lehetett panasz az időjárásra, de hál’ istennek ezúttal elkerültük a nagy hőséget. Táncos-barát hőmérséklet volt egész héten. Este következett a tradicionális vetélkedő, a játékok szokás szerint megint röhögésbe fulladtak. Volt itt minden a testápolóval való garázdálkodástól kezdve a gyufásdoboz pöckölésen át a videoklipgyártásig.
Persze ezúttal sem úsztuk meg rohangálás nélkül. Robinak valamiért nagyon kellett egy pecsét a városból… az éjszaka közepén… Megkapta!

Hétvégén, ha felmegyünk a hegyekbe... |

Pa-Dö-Dő-ék is nálunk buliztak |

Ezt a játékot megismételném... |

"Száguldó Szandik" csapata mindent bedobott |
SZERDA

Rostás Attila, mint futball kommentátor |
|
Szerdán sem úsztuk meg a sípot, se a stretchinget, de legalább a kettő között kaptunk reggelit. A nap eleje a szokásos mederben telt: Erika és Lackó könyörtelen volt az előkészítősök és hobbysok csípőivel. Míg a kezdősöket Évi, a haladósokat Kolos és Szilvi tanították, addig az abszolút kezdősöknek Ibolya viselte gondját. Minden tanár kitett magáért.

Szilvássy Balázs (Balu) a játékvezető |
|
Ha kedden tradicionális vetélkedő, akkor szerdán tradicionális focimeccs. Eljött az este, a csapatok kialakultak, a szurkolói koreográfiák elkészültek, kezdődhetett az összecsapás. A fehérek idén is begyűjtötték a három pontot: 3:2-re verték a fekete csapatot, bár erre nem sokan fogadtak volna a mérkőzés előtt. Végül egy szép találat hűtötte le a fekete kedélyeket.
Amiket azután a fekete csapat pompon lányai újra felkorbácsoltak, és ezzel meg is nyerték a maguk vetélkedőjét a fehér lányokkal szemben. Legalább a lányok mentették a fekete srácok becsületét. A meccs végét jelentő sípszót tömeges versenyfutás követte a partra, ahol belevetettük magunkat az éjszakába…

A Fehérek győzelme |

Pom-Pomos lányok fehérben |

A fekete Pom-Pomos lányok is tomboltak |
CSÜTÖRTÖK
PÉNTEK

A vizi bicikli verseny győztesei |
|
Pénteken már mindenki az esti táncversenyre készült, de azért délutánra még belefért a vízi bicikli verseny és a közös fotózás, amit Robi szokásához híven, nagy gonddal készített elő. A képről is majdnem lemaradt miatta.
Este az indulóknak két táncot kellett táncolnia. Az abszolút kezdők Cha-cha-cha-t és Bécsi keringőt mutattak be, és osztatlan sikert arattak. Őket követték a kezdők, majd a haladók következtek a sorban.

Ugye mi jó barátok vagyunk? |
|
Végül a legképzettebb csoport zárta a versenyt, akik Samba-ztak és Jive-oztak. A táncosok erőn felül teljesítettek és látványos versenyt kerekítettek. A csoportok és selejtezők között a táborban oktató tanárok bemutatói színesítették az estét, mind-mind látványos és szemet gyönyörködtető produkció. Kolosék és Lackóék igazi csemegével kedveskedtek nekünk egy Jive Show erejéig.

Kolosék osztatlan sikert arattak |

Folyik a táncverseny |

Lackóék is formában voltak |
SZOMBAT

Vacsi a kertben |
|
Lassan elérkezett a tábor utolsó napja, a szombat. A tradicionális kertiparty a lehető legjobb hangulatban és formában indult. Mint korábban mondtam, idén táncos-barát időjárásunk volt. Nem mosott el az eső!! A szabadtéri dalverseny után eredményhirdetés, majd az árverés következett, ahol ismét megkaparinthatóak voltak a standard tárgyak: tanga (kár érte, Robinak nagyon jól állt volna), koton, dobozos sör, stb.

A győztes csapat jól megérdemelt jutalma |
|
A táborzáró buli hajnali kettőig tartott, nem maradhatott el a Shim-Sham „shem”. Kicsi Gábor, a DJ, jól megtáncoltatott mindenkit, míg a helyi rendőrség tiszteletét nem tette körünkben.

Folyik a licit háború |

Középpontban a Shim-Sham |

Hajnalig tartott a Garden Party |

Az idei dalverseny győztesei |
VASÁRNAP
Vasárnap a legtöbben alig láttak ki a szemükön a fáradtságtól, hisz valljuk be: ez a tábor nem a pihenésről szólt. A táborlakók az előző esti buli és az egész hét nyomait magukon viselve hagyták el végleg szobáikat, sokan a reggeli után útnak is indultak, hogy minél előbb hazaérjenek és elkezdhessék kipihenni a nyaralást.
Ebben nagy része volt a szervezőknek:
Laurának, Melindának, Zsoltinak, Lacinak, Misinek, Antinak, Sanyinak. Külön köszönet jár Robinak is, aki egész héten fáradhatatlanul fújta a sípot
Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy ez volt az elmúlt évek egyik legjobb tánctábora, bár mintha tavaly is ezt mondtuk volna…
Sebaj, majd jövőre! Mert ugye, nincsen nyár tábor nélkül!
|